MORPHOBLOG

KÉP-regény: Esélytelen találkozás egy nagyvárosi mágussal

  • 2020-10-30

1994-ben készült ez a kép John Lurie amerikai színészről, aki nem másodlagosan kitűnő szaxofonos is, és kéretik zenei szinten nem párhuzamot vonni Woody Allennel. Még véletlenül sem. A kép kicsit noir, kicsit melankolikus, kicsit Jarmusch. Pont olyan, mint John Lurie a Törvénytől sújtva című filmben. © photo by morpho Pedig csak megjött és rágyújtott. Itt döbbentem rá, hogy ő nem is szerepeket játszik, hanem saját magát, amit aztán verbálisan is alátámasztott. Ez ma már nem jöhetne össze, mert nem lehet egy hotelban nyilvánosan rágyújtani. Bár...

Bővebben...

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

  • 2020-10-23

2020. október 19-én Los Angelesben életének 81. évében meghalt Spencer Davis rocklegenda, a Spencer Davis Group vezetője. Idén nagyon utálom az ilyen híreket. Már most túl sok volt belőle, pedig még csak október van. Az 1963-ban Birminghamben alakult zenekar vezetője igencsak kedves volt számomra. Egyrészt a Spencer Davis Group volt az első nyugati rockbrigád, akit beengedtek koncertezni Magyarországra, másrészt volt szerencsém személyesen is sörözni vele, és azt kell mondjam, hogy jelen állás szerint ő volt a legszórakoztatóbb sztármuzsikus, akivel valaha találkoztam. ©...

Bővebben...

KÉP-regény: ArtsCape avagy a rettegés felső foka

  • 2020-10-16

Gondolkodtatok már azon, hogy miként kezdenétek hozzá, ha egy látogatónak húdenagyon szakmaian be kéne mutatnotok egy kulturális intézményt, mondjuk egy színházat? Nyilván nem, mert miért tennétek, pláne hogy hülyeség. Én mostanság mégis ezen töprengek. Na, nem szóban kéne felvázolni, mintegy ismeretterjesztő jelleggel, hanem a helyszínen körbevezetve úgy, hogy az illető tényleg kapjon némi képet az egész intézményről, de azért ne fulladjon bele egy érdektelen információhalmazba. Vajon a zsinórpadlás tetejére felvinném-e, vagy csak az aktuális előadásokból...

Bővebben...

Kép-regény: Csókok a kriptából

  • 2020-10-09

Úgy egy éve volt már szó a KÉP-regényben a Kiss együttes 1997-es, reunion turnéjáról, amiből nem maradt ki a budapesti fellépés sem. A júniusi koncertnek viszont volt egy vicces előzménye, ami szintén a magyar fővároshoz kapcsolódik, ráadásul nem is annyira zenei, mint inkább muzeológiai, helytörténeti, sőt, kultúrantropológiai vonzata volt az egésznek. Ha mindezek tükrében bárki is azt gondolná, hogy én egy feketeöves Kiss rajongó volnék, az rossz irányba indult és gyorsan forduljon vissza! A Kiss nevű brigádot sokkal inkább egy poénnak tartottam, mint...

Bővebben...

KÉP-regény: Punkügyletek

  • 2020-10-02

Ha valaki olyan hülye volt, hogy a kilencvenes évek Magyarországán koncertfotózásra adta a fejét, annak alapvetően két problémahalmazt kellett megoldania. Egyrészt tudomást kellett szereznie azokról a koncertekről is, amit jellemzően nem plakátoltak ki az utcán, másrészt valahogy meg kellett oldania, hogy be is jusson ezekre a bulikra. Hát, nem volt egyszerű. Persze mondhatnátok, hogy ez mindig is így volt, de ez azért nem teljesen igaz. A nyolcvanas években a világsztárok nagyrészt még elkerülték Magyarországot, arról a néhány koncertről, ami néha becsúszott,...

Bővebben...

KÉP-regény: A tenisz nyomában

  • 2020-09-25

Szerintem egyébként tök jó dolog a telefonba épített GPS. A világ bármely pontján is jártam az elmúlt években, bármilyen hülye helyen is, mindig kisegített, sőt! Olyan helyekre is simán bementem, ahova korábban térképpel se nagyon mentem volna, főleg, hogy térkép nem is volt. Most nem a riói favellára gondolok, mert oda GPS-szel sem érdemes bemenni (azt amúgy is hamar elveszik az embertől), hanem olyan zegzugos városrészekre, ahol a helyiek is nehezen igazodnak el. Azóta vagyok kissé bizonytalan az ügyben, amióta tudom, hogy előfordul néha olyan, hogy a GPS teljesen...

Bővebben...

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

  • 2020-09-18

Az amszterdami Bourbon Street egy igazán pöpec kis hely. Nevezhetjük blues kocsmának is, bár a zene van első helyen, a pia csak azért kell, mert egy ilyen hely, valahogy olyan üresnek tűnik sörcsap nélkül. Jellemzően este tíztől hajnali négyig, ötig van nyitva, és annyi ember van bent, hogy a cincérek csak a fejük fölé emelt tálcával tudnak közlekedni a zenére hullámzó tömegben. Néha az emberke nyakába öntik a jóféle holland sört, de ez igazán nem zavar senkit. Úgyis mindenki a színpadra figyel, ahol a legkülönbözőbb nemzetekből verbuválódott profi zenészek...

Bővebben...

KÉP-regény: Ballada a szerencsés fotográfusról

  • 2020-09-11

Mindjárt az elején egy gyors kérdés. Milyen furcsaságot láttok ezen a képen? Amíg ezen agyaltok, elmesélem, hogy Hobót elég rég óta ismerem. Az egész úgy kezdődött, vagy 25 évvel ezelőtt, hogy egy újságíró kolléga interjút beszélt meg vele egy Batthyány téri vendéglátó ipari egységben, és én csináltam volna közben a fényképeket. © photo by morpho Azért csak volna, mert az íróember kolléga végül nem jött el. Amíg vártuk, beszélgettünk, aztán mikor kiderült, hogy nem is jön, beszélgettünk tovább. Én söröztem, Hobo meg valami alkoholmenteset...

Bővebben...

KÉP-regény: Niksen, avagy a semmittevés művészete

  • 2020-09-04

Az egyik barátom, amikor megnézte ezeket az Amszterdamban készült képeket, azt mondta, hogy szerinte az összes bemozdult, elrontott szutykot berámoltam egy galériába, aztán gyártottam hozzá ideológiát. De tévedett. Pont fordítva történt. Az ideológia legalább két évvel a képek készítése előtt született meg, és hollandul úgy hívják, hogy Niksen. © photo by morpho Nehéz ügy egyébként egy társadalmi jelenséghez képeket gyártani, kivéve néhány kézenfekvő opciót, mint mondjuk a háború, az éhínség vagy a covid-19. Ezeknek ugyanis látható jelei...

Bővebben...

KÉP-regény: Magtárkoncert

  • 2020-08-28

Most, hogy lassan vége a nyárnak, és már teljesen elbutultam az okostelefonomtól, eszembe jutott, hogy én már láttam a Tankcsapdát raktárban játszani. De frankón. Nem változott amúgy semmi, még távlatilag sem. Sőt! A nagyapám például, aki asztalos volt, egész nap a gép mellett állt, én meg egész nap a gép előtt ülök. Végülis majdnem ugyanaz. © photo by morpho Olvasom, hogy a covid-19 miatt fesztiválok és egyéb koncertek nélkül maradt zenekaroknak raktárkoncerteket rendeznek, hogy aztán online tehesse magáévá minden érdeklődő a koncertélményt....

Bővebben...